Vajon az emberi törvény dolga-e minden
bűn fékentartása?
A második problémát így közelítjük meg:
úgy látszik, hogy az emberi törvény dolga minden bűn
fékentartása.
1.
Isidorus ugyanis azt mondja az Etimológiában: "Azért
hoztak törvényeket, hogy a tőlük való félelem fékezze a
merészséget." Ámde csakis akkor elégséges a fékezés, ha
minden rosszat fékez a törvény. Tehát az emberi törvénynek
minden rosszat meg kell fékeznie.
2.
Ezenkívül, a törvényhozó szándéka, hogy a polgárokat
erényessé tegye. Ámde csakis akkor lehet valaki erényes,
ha minden bűntől távol van tartva. Tehát az emberi törvény
dolga minden bűn féken tartása.
3.
Ezenkívül, az emberi törvény a természettörvényből
származik, amint fentebb (q. 95, a. 2) mondottuk. Ámde
minden bűn ellentmond a természettörvénynek. Tehát az
emberi törvénynek minden rosszat fékeznie kell.
Ezzel szemben
áll, amit Augustinus mond a De
Libero Arbitrio 1-ben: "Úgy tűnik számomra: helyes az,
hogy a népet kormányzó törvény ezeket a dolgokat
megengedi, és az isteni gondviselés torolja meg őket."
Ámde az isteni gondviselés csakis a bűnöket torolja meg.
Tehát az emberi törvény bizonyos bűnöket megenged, nem
fékez meg.
Válaszul
azt kell mondanunk, hogy a
törvényt az emberi cselekedetek szabályaként, illetve
mértékeként hozzák, amint már (q. 90, a. 1-2) mondottuk.
Ámde a mértéknek egyneműnek kell lennie a megmért
dologgal, amint a Filozófus mondja a Metafizika 10-ben: a
különféle dolgokat ugyanis különféle mértékkel mérik.
Szükséges tehát, hogy az emberek számára is az
állapotuknak megfelelő törvényeket adjanak, mivel a
törvénynek "lehetségesnek kell lennie természetileg is, és
a hazai szokások szerint is", amint Isidorus mondja. Ámde
a cselekvés lehetősége belső készségből, illetve
ráhangoltságból származik: nem ugyanaz lehetséges ugyanis
annak, aki nem rendelkezik az erény készségével, mint az
erényes embernek, ahogy nem ugyanaz lehetséges a
gyermeknek és a felnőtt férfinak sem. Ezért nem ugyanazt a
törvényt hozzák gyermekek és felnőttek számára: a
gyermekeknek ugyanis sok olyat megengednek, amit a
felnőttek esetén törvénnyel büntetnek, sőt ócsárolnak.
Hasonlóképpen sok mindent megengednek a nem tökéletesen
erényes embereknek, amiket nem tűrnének el erényes
emberektől. Az emberi törvényt pedig az emberek
sokaságának adják, amelynek nagyobb része nem erényes
tökéletes fokban. Ezért az emberi törvény nem tilt
minden bűnt, amiktől az erényes emberek tartózkodnak,
hanem csak a súlyosabbakat (amiktől az emberek sokaságának
nagyobbik része tartózkodni képes), főképpen azokat, amik
másoknak kárt okoznak, amik tiltása nélkül az emberi
társadalom nem lenne fenntartható; ahogy tiltva van az
emberölés, a lopás és más hasonlók.
Az első ellenvetésre
tehát azt kell mondanunk, hogy a merészség láthatóan mások
megtámadásával kapcsolatos. Ezért főleg azokkal a bűnökkel
függ össze, amik a felebarátaink számára jogtalanságot
okoznak. Ezeket az emberi törvény tiltja, amint mondottuk.
A második ellenvetésre
azt kell mondanunk, hogy az
emberi törvény nem azonnal, hanem fokozatosan szándékszik
az embereket erényessé tenni. Ezért a tökéletlen emberek
sokaságának nem parancsolja azt, amire a már erényesek
képesek, hogy tudniillik minden rossztól azonnal
tartózkodjanak. Különben az ilyen parancsokat megtartani
nem képes tökéletlenek nagyobb rosszra ragadtatnák
magukat, ahogy a Péld 30,33 mondja: "Ha hevesen nyomod az
orrod, vér jön ki belőle." Mt 9,17-ben pedig ezt olvassuk.
"Új bort sem töltenek régi tömlőkbe", vagyis a tökéletes
élet parancsait tökéletlen emberekbe, "de ha mégis,
kiszakadnak a tömlők, a bor kiömlik", vagyis a
parancsolatokat megvetik, és az emberek a megvetés
hatására nagyobb rosszra ragadtatják magukat.
A harmadik ellenvetésre
azt kell mondanunk, hogy a természettörvény az örök
törvényből való bizonyos részesedés bennünk; ámde az
emberi törvény fogyatékos az örök törvényhez képest.
Augustinus ugyanis ezt mondja a De Libero Arbitrio 1-ben:
"Az államok kormányzására hozott törvény sok mindent
megenged és büntetlenül hagy, amit az isteni gondviselés
megtorol. Nem kell ugyanis visszautasítani azt, amit tesz,
mert nem mindent tesz meg." Az emberi törvény ezért nem
tilthat meg mindent, amit megtilt a természettörvény. |