Vajon
a kihirdetés a törvény lényegéhez
tartozik-e?
A
negyedik problémát így közelítjük
meg: úgy látszik, hogy a kihirdetés
nem tartozik a törvény lényegéhez.
1.
A természettörvény rendelkezik
ugyanis leginkább a törvény jellegével.
Ámde a természettörvény nem
igényel kihirdetést. Tehát nem
tartozik a törvény lényegéhez,
hogy ki legyen hirdetve.
2.
Ezenkívül, a törvényhez
sajátosan valaminek megtevésére
vagy meg nem tevésére való kötelezés
tartozik. Ámde nemcsak azok vannak kötelezve
a törvény megtartására, akik
számára ki van hirdetve a törvény,
hanem mások is. Tehát a kihirdetés
nem tartozik a törvény lényegéhez.
3.
Ezenkívül, a törvény
kötelezo ereje a jövore is ki van terjesztve,
mivel "a jövo törvénye szükségszeruséget
visz a tevékenységekbe", ahogy a
jog mondja. Ámde a kihirdetés a jelen
tevékenységeire jön létre.
Tehát a kihirdetés nem tartozik a törvény
lényegéhez.
Ezzel
szemben áll, ami a "Decretum"
4. distinctiójában olvasható: "A
törvények a kihirdetésük által
jönnek létre."
Válaszul
azt kell mondanunk (a. 1), hogy a törvényt
mások számára szabályként
és mértékként adják.
Ámde szabály és mérték
azáltal adható, hogy alkalmazzák
azokra, akik szabályozva vannak, és akik
számára a törvény mérték.
Tehát azzal nyer a törvény kötelezo
erot, hogy alkalmazzák azokra az emberekre, akiket
szabályozni kell. Ámde ez az alkalmazás
azzal jön létre, hogy tudomásukra
jut a kihirdetés által. Tehát a
kihirdetés szükséges ahhoz, hogy
a törvénynek kötelezo ereje legyen. A
mondott négy elembol összeállítható
a törvény definíciója: a törvény
semmi más, mint az észnek a közjóra
irányuló rendelkezése, a közösség
gondját viselotol kihirdetve.
Az
elso ellenvetésre tehát azt kell
mondanunk, hogy a természettörvény
kihirdetése azzal adva van, hogy Isten azt természetes
ésszel megismerheto módon az emberek lelkébe
adta.
A
második ellenvetésre azt kell
mondanunk, hogy akik számára a törvény
nincs kihirdetve, annyiban kötelesek megtartani
a törvényt, amennyiben a kihirdetés
megtörténte után tudomásukra
jut vagy juthat mások által.
A
harmadik ellenvetésre azt kell mondanunk,
hogy a jelenben történo kihirdetés
a jövo idore az írásos rögzítés
által van kiterjesztve, amely azt valamiképpen
minden idore közzéteszi. Ezért mondja
Isidorus az Etymologia 2-ben: "A törvény
[lex] az olvasásból [legendo] nyerte a
nevét, mert írásban lett lefektetve."
|