Home About International University Project Conferences Courses Lectures Projects Publications Readings Contribute Contact      

home \ projects \ step \ értekezés a jogról \ 90 kérdés \ 4. szakasz

STEP home

Értekezés a jogról

Konferenciák

Esszék

Kutatók

Related links

 

 


 
 
STEP - St. Thomas Education Project
 
     
 
<<<   SZAKASZ   >>>
 
 

AQUINÓI SZENT TAMÁS

 

A TÖRVÉNYROL

 

A TEOLÓGIA FOGLALATA

A MÁSODIK RÉSZ ELSO RÉSZE (I-II), 90-108. KÉRDÉSEK

(Ford. Tudós Takács János)

90. KÉRDÉS

A törvény lényegérol

4. SZAKASZ

 

Vajon a kihirdetés a törvény lényegéhez tartozik-e?

 

A negyedik problémát így közelítjük meg: úgy látszik, hogy a kihirdetés nem tartozik a törvény lényegéhez.

 

1. A természettörvény rendelkezik ugyanis leginkább a törvény jellegével. Ámde a természettörvény nem igényel kihirdetést. Tehát nem tartozik a törvény lényegéhez, hogy ki legyen hirdetve.

 

2. Ezenkívül, a törvényhez sajátosan valaminek megtevésére vagy meg nem tevésére való kötelezés tartozik. Ámde nemcsak azok vannak kötelezve a törvény megtartására, akik számára ki van hirdetve a törvény, hanem mások is. Tehát a kihirdetés nem tartozik a törvény lényegéhez.

 

3. Ezenkívül, a törvény kötelezo ereje a jövore is ki van terjesztve, mivel "a jövo törvénye szükségszeruséget visz a tevékenységekbe", ahogy a jog mondja. Ámde a kihirdetés a jelen tevékenységeire jön létre. Tehát a kihirdetés nem tartozik a törvény lényegéhez.

 

Ezzel szemben áll, ami a "Decretum" 4. distinctiójában olvasható: "A törvények a kihirdetésük által jönnek létre."

 

Válaszul azt kell mondanunk (a. 1), hogy a törvényt mások számára szabályként és mértékként adják. Ámde szabály és mérték azáltal adható, hogy alkalmazzák azokra, akik szabályozva vannak, és akik számára a törvény mérték. Tehát azzal nyer a törvény kötelezo erot, hogy alkalmazzák azokra az emberekre, akiket szabályozni kell. Ámde ez az alkalmazás azzal jön létre, hogy tudomásukra jut a kihirdetés által. Tehát a kihirdetés szükséges ahhoz, hogy a törvénynek kötelezo ereje legyen.
A mondott négy elembol összeállítható a törvény definíciója: a törvény semmi más, mint az észnek a közjóra irányuló rendelkezése, a közösség gondját viselotol kihirdetve.

 

Az elso ellenvetésre tehát azt kell mondanunk, hogy a természettörvény kihirdetése azzal adva van, hogy Isten azt természetes ésszel megismerheto módon az emberek lelkébe adta.

 

A második ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy akik számára a törvény nincs kihirdetve, annyiban kötelesek megtartani a törvényt, amennyiben a kihirdetés megtörténte után tudomásukra jut vagy juthat mások által.

 

A harmadik ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy a jelenben történo kihirdetés a jövo idore az írásos rögzítés által van kiterjesztve, amely azt valamiképpen minden idore közzéteszi. Ezért mondja Isidorus az Etymologia 2-ben: "A törvény [lex] az olvasásból [legendo] nyerte a nevét, mert írásban lett lefektetve."

 

 
     

A TÖRVÉNYROL

A TÖRVÉNYROL ÁLTALÁBAN

I-II, q. 90, A törvény lényegérol

I-II, q. 91, A törvények különbözoségérol

I-II, q. 92, A törvények hatásairól

A TÖRVÉNY RÉSZEI

Az örök törvény

I-II, q. 93, Az örök törvény

A természettörvény

I-II, q. 94, A természettörvény

Az emberi törvény

I-II, q. 95, Az emberi törvény

I-II, q. 96, Az emberi törvény hatalmáról

I-II, q. 97, Az emberi törvények változásáról

A régi törvény

I-II, q. 98, A Régi Törvény

I-II, q. 99, A Régi törvény parancsolatairól

I-II, q. 100, A Régi Törvény erkölcsi parancsolatairól

I-II, q. 101, A Régi Törvény ceremoniális parancsai önmagukban

I-II, q. 102, A ceremoniális parancsok okai

I-II, q. 103, A ceremoniális parancsok idotartamáról

I-II, q. 104, A Régi Törvény ítélkezési parancsai

I-II, q. 105, Az ítélkezési parancsok értelme

Az új törvény

I-II, q. 106, Az Evangélium törvénye, az ún. Új Törvény, önmagában

I-II, q. 107, A Régi Törvény és az Új Törvény viszonya

I-II, q. 108, Azok a dolgok, melyeket az Új törvény tartalmaz