Vajon változhat-e a természettörvény?

Az ötödik problémát így közelítjük meg: úgy látszik, hogy a természettörvény változhat.

1. A Sir 17,11 szövegének ("hozzáadta nekik az élet fegyelmét és törvényét") Glosszája ezt mondja: "Akarta, hogy a természettörvény javítására írott törvény legyen." Ámde az, amit kijavítanak, változik. Tehát a természettörvény változhat.

2. Ezenkívül, az ártatlan ember megölése, a házasságtörés és a lopás ellentétes a természettörvénnyel. Ámde úgy találjuk, hogy ezeket megváltoztatta Isten: például, amikor megparancsolta Ábrahámnak, hogy ölje meg az ártatlan fiát, ahogy ezt az 1Móz 22,2-ben olvassuk; amikor megparancsolta a zsidóknak, hogy a kölcsönzött egyiptomi edényeket titokban lopják el (vö. 2Móz 12,35 sk.); és amikor megparancsolta Ozeásnak, hogy fogadjon el egy házasságtörő asszonyt, ahogy Óz 1,2 elmondja. Tehát a természettörvény változhat.

3. Ezenkívül, Isidorus szerint az Etimológia 5-ben "mindenek köztulajdona, valamint mindenkinek egy és ugyanazon szabadsága a természettörvényből következik". Ámde azt látjuk, hogy ezeket megváltoztatták az emberi törvények. Tehát úgy látszik, hogy a természettörvény változhat.

Ezzel szemben a Decretumokban (dist. 5.) ez olvasható: "A természetjog az értelmes teremtmény eredetétől kezdve létezik, és nem változik az idő múlásával, hanem változhatatlan marad."

Válaszul azt kell mondanunk, hogy kétféleképpen lehet érteni azt, hogy a természettörvény változhat. Egyik módon úgy, hogy valami hozzáadódik. Így semmi akadálya sincs annak, hogy a természettörvény változzék: ugyanis mind az isteni, mind az emberi törvény sok mindent hozzáadott a természettörvényhez, ami az emberi élethez hasznos.
Másik módon a természettörvény változása elvétel módján érthető, úgy tudniillik, hogy valami megszűnik a természettörvényből, ami korábban hozzátartozott. Ebben az értelemben a természettörvény az alapelveit tekintve teljesen változhatatlan. A másodlagos parancsait tekintve pedig, amiket az alapelvei sajátos következményeinek neveztünk, a természettörvény nem változik úgy, hogy az esetek többségében ne lenne mindig helyes az, amit a természettörvény előír. De változhat valamely konkrét esetben, illetve bizonyos esetekben, az ilyen parancsolatok megtartását akadályozó sajátos okok következtében, ahogy fentebb mondottuk.

Az első ellenvetésre tehát azt kell mondanunk, hogy a Glossza azért mondja, hogy az írott törvény a természettörvény javítására adatott, mivel az írott törvény pótolta azt, ami a természettörvényből hiányzott, vagy mivel a természettörvény egyesek szívében bizonyos részeit illetően megromlott, és ennek következtében azok jónak vélték azt, ami természeténél fogva rossz, és az ilyen romlás javítást igényelt.

A második ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy mindenki természetes halállal hal meg, a rosszak és igazak egyaránt. Ezt a természetes halált az isteni hatalom az áteredő bűn büntetéseként rendelte el, ahogy az 1 Sám 2,6 mondja: "Az Úr adja a halált és az életet." Ezért Isten parancsa alapján - minden igazságtalanság nélkül - bárkinek, bűnösnek és ártatlannak egyaránt el lehet venni az életét. - A házasságtörés pedig más feleségével való közösülést jelent, de a szóban forgó asszony Ozeásnak isteni parancs alapján lett rendelve. Ezért ha bárki bármely nővel isteni parancs alapján közösül, ez nem házasságtörés és nem paráználkodás. - Hasonlót kell mondanunk a lopásról, ami idegen dolog elvétele. Ha a mindenség Ura, Istene parancsa alapján vesz el valaki bármit is, nem a tulajdonos akarata nélkül veszi el, ami a lopás lényege lenne. - Nemcsak az emberre vonatkozóan igaz az, hogy mindaz, amit Isten parancsol, minden további nélkül kötelező, hanem a természeti dolgokban is érvényes: mindaz, ami Istentől jön létre, bizonyos módon természetszerű, ahogy az Első Részben (q. 105, a. 6) mondottuk.

A harmadik ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy valamit a természetjogból következőnek kétféle értelemben mondhatunk. Egyik módon, mert a természet arra irányul: például nem szabad másnak jogtalanságot okozni. Másik módon, mivel a természet nem okozza annak ellentétét: ahogy mondhatjuk, hogy az ember természetjogilag meztelen, mert nem a természet ruházta fel, hanem az emberi mesterség. A "mindenek köztulajdona, valamint mindenkinek egy és ugyanazon szabadsága" annyiban mondható a természetjogból következőnek, hogy a birtokok megkülönböztetését nem a természet vezette be, hanem az emberi ész, az emberi élet hasznára. Így a természettörvény csupán úgy változott, hogy valami hozzáadódott.